Mene, mene, tekel, ufarszin...

 

Felfuvalkodott.

Disznógömbök tivornyáján
habzsolja az önhittség koncait,
Laksmí istennő jobbján
pöffeszkedik hetykén,
míg burjánzik
a társadalmi manír cafrangjaiba
bugyolált énképe,
és dagad kórosan, akár a tumor -
nem visszafordítható.

S a plusz végtelen felé,
valahol félúton,
éles kasza hagy nyomot
az arankás mezőben:

"Megmérettél és
könnyűnek találtattál."