Mosoly az OLVASÓNAK

Nem a Parnasszus felé indultam. Csak írok...

Magamnak: lelki terápia. Neked: talán lehetne léleksimogatás.

Higgyünk ebben!

2011. október 26., szerda

Egy festmény alá











  Csak álltak ott, elevenen, 
   a sötétzöld fegyelem sorkatonái,
   ősi rítusok pogány hite erőt hozott,
   biztonság fenyvesillatát hordozta a szél.


   És szélvész jött.
   Poklok szaggatták ketté a délceg jövőt,
   méltósággal döndült az erdő-áldozat.


   Föld öléből kikelt friss keresztek
   rendezett sorokban hiátust őriznek,
   letarolt reményt.


   S a törpe hősök masíroznak 
   a történelem diadalmenetén.



2 megjegyzés:

  1. Szép estvét Néked! :)
    Már beszélgettünk róla, hogy időnként, számomra, "nehezek" a verseid... Úgy örültem, mikor elolvastam, és rögtön megértettelek!!!! Sort kerítek a folytatásra is!
    Köszönöm, hogy olvashattalak.. Ildikó

    VálaszTörlés
  2. :)
    Nekem öröm, hogy minden "nehézség" ellenére egyáltalán még ránézel a szövegeimre. KÖSZÖNÖM.

    VálaszTörlés