Azért...

(verses üzenet farkaskölyöknek)

Dúdolgatnék neked a búgócsigákról,
a gyermeki ösztön mindig kéznél van,
nyúlnék minden kipattanó hegedűhöz,
a finom rezgésekre is ráhangoltam...


Tudnék én díszruhában is tetszelegni,
futótűzként szíveket gyújtani örömre,
csak ne állna odébb tőlem a derű,
s mosolypillanatom szilánkra ne lépne!


Önmagam árnyékát nem tudom átlépni
- közhelyes igazság magva bújt meg benne -,
tőlem ne várd a formák gyűrűző színeit!
A sivatag vizét nem szomjazza az elme.