Köszöntelek!
Érezd jól magad itt, olvass verseket!
Mosoly az OLVASÓNAK
Nem a Parnasszus felé indultam. Csak írok...
Magamnak: lelki terápia. Neked: talán lehetne léleksimogatás.
Higgyünk ebben!
2011. január 31., hétfő
Ozirisz új dala
Megvilágosodni...
Az öregedést megállítani...
Szellemet a mindenségbe mumifikálni?
Térben, időben feldarabolt létem szétszórtan.
A vágyaknak, a szenvedélynek, az álmoknak meghaltam.
Ésszerűtlen íziszi feladat a roncsokat pólyálni!
A szívem, jaj, a szívem halak gyomrában rég!
"Verseidhez gratulálok, betekinteni engednek a belső világba, az én gyötrődése, önmarcangolása árad belőlük. A lélek bolyong , nem tud elszakadni gyökereitől. Nem talál nyugalmat, nem tudja elfogadni a teljesen idegent, a teljesen újat. A verseken érződik, hogy az én keresi a saját hangját, fogja még az elődök kezét, talán bátorságot, önbizalmat akar szerezni tőlük. Folytasd a versírást ! Marika"
Ókori, mégis "zöldes", tele lélekemelő, ifjuhodni törekvő vággyal. Köszönöm, nekem is bíztatás, erőt adó, így a tavasz zöldületén.
VálaszTörlésBarátian
Magdi
Érdekes az értelmezésed! Talán valahol a szöveg mögött az is benne van... :)
VálaszTörlésKöszönöm a látogatásod!
Igazad van , a roncsokat nincsen miért pólyálni,az értékek idővel átértékelődnek, és értéktelené válnak… :-)....:-(
VálaszTörlésZoltán, amint látom, együtt nevetünk és sírunk. Ez jó, vagy rossz? :)
VálaszTörlésKöszönöm a látogatást!
Egyik jóismerősöm visszhangja:
VálaszTörlés"Verseidhez gratulálok, betekinteni engednek a belső világba, az én gyötrődése, önmarcangolása árad belőlük. A lélek bolyong , nem tud elszakadni gyökereitől. Nem talál nyugalmat, nem tudja elfogadni a teljesen idegent, a teljesen újat.
A verseken érződik, hogy az én keresi a saját hangját, fogja még az elődök kezét, talán bátorságot, önbizalmat akar szerezni tőlük.
Folytasd a versírást !
Marika"
Kedves Marika, nagyon köszönöm!!!!!!!!!!!! :)