Láttam szemedben az illékony szerelmet.
Mágiád nyilai körberezegték testem,
s már tudtam, fagyból és forró napsütésből
csak rajtad át vihet az út.
Tudtam, téged nem kötnek
ragaszkodó határok, térarányok,
érzelmek kozmikus körforgásában
ölt testet a súlytalanságod.
Sekély lagúnák mocsarát sem látni a gondolából.
A vesztés biológiáját most tanulom a fáktól..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése