Abszurd

(álomképek)

Nyüszít, vinnyog,
körmét húsomba vájja,
majd görcsbe rándultan
eliszkol előlem...

Rohannék utána, de
megfoghatatlan,
szivárványként
feszül az ég falára.
.......................................
Nem látni.
Eltűnt.
Helyében sötét foltok.
Most mókáz velem,
akár a kis koboldok.
.......................................

Janus-arcát még megálmodom
sokáig.

Fortuna Asszonyom,

ne várj

az elmúlásig!