Mosoly az OLVASÓNAK

Nem a Parnasszus felé indultam. Csak írok...

Magamnak: lelki terápia. Neked: talán lehetne léleksimogatás.

Higgyünk ebben!

2011. február 17., csütörtök

Különös


 

 

 

 

 

  



 

  Váratlan hajnallott.


    Éjhálóba szorult szirén

    vergődött a parton ,

    különös lánggal beindult a nap,

    buzuki-hangon

    megszólalt a lonc.


    Idegen szél-útra lökött ki az utca,

    kettétört pálmafa a szememre hajolt,

    kaldera-magasát belengő emlékem:

    szivarpapíron szűrődő,

    nedves múltidő-folt.


Gyanúsan kivirradt.


    Fehérlő házfalam kifeslő titkai

    szemérmetlenséggel

    terültek elébem,

    kifakult napernyő himbálta kuncogva

    büszke pőreségét

    tegnapnak, jelennek.


    





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése