Búcsú helyett

 

Dacos énekem
megelégeltem,
ironnal eljegyzett kezem
leengedem,
intenék nektek,
mondanám: záró jel,
ám hattyúdal - görög hiedelem -
nincsen.

Csak hattyú van:
az én Zeuszom,
királyné voltom felismerője,
neki szülöm a halhatatlan
szép helléneket...,
míg ti, kik szépségemre
világtalanok vagytok,
Léthé szennyes vizébe
fulladtok!