A szabadságot építem
- a magamét -
Bábel tornyaként.
Magasra emelem.
Még feljebb lendítem.
Madár sem érné el
a leszédítő fellegekben.
A repülő igen.
Ott nem ütközik semmivel.
Landolni onnan nem lehet.
Csak felfelé visz a légszomj.
Egészen a
Magányig.
Nagyon jó, mint minden versed. Ahogyan végignéztem az eddigi írásod, már egy szép kötetre való gyült össze. Gratulálok!!!
VálaszTörlésKötet? Ugyan! Ez még nem líra...
VálaszTörlésMindenesetre nagyon köszönöm a szép szavakat. :)