Mosoly az OLVASÓNAK

Nem a Parnasszus felé indultam. Csak írok...

Magamnak: lelki terápia. Neked: talán lehetne léleksimogatás.

Higgyünk ebben!

2011. február 17., csütörtök

Üresen

 

Múltba zárt kincseim 

elörökölték:
az aranyásó balladáját meg- és elénekelték,
Edda-dalokban élnek a vikingek,
a gésa emlékirat-bestsellerben remél,
távol Áfrikában a szálló homokra
már más írja a verseit.

Kifosztottan dadogok.


Rozsdás hangok cifrázott szavakban,

szárnyas szövegek kába, kótyagos köntösben;
hiába az új világ, a teremtett ikonok,
letaglóznak a hétköznapok:
kihűlő szóképek,
sár-alakzatok.

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése